Elgurult Zelenszkij gyógyszere: a világháború veszélyével riogat és könyörög Trumpnak

Az ukrán elnök bevallotta, hogy „100 százalékos gyűlöletet” érez az orosz elnök iránt.

Kína mehet a levesbe? Trump újraírná a félteke játékszabályait!
Donald Trump újraválasztási kampányával párhuzamosan látványosan megújult Washington érdeklődése Latin-Amerika iránt – ezúttal azonban nem diplomáciai bókokkal, hanem geopolitikai erődemonstrációval – számolt be a Portfolió. A Monroe-doktrína poros polcáról való leemelése világos üzenet:
az Egyesült Államok nem tűri tovább Kína térnyerését a nyugati féltekén.
A panamai kikötők feletti kínai befolyás felszámolása, a katonai jelenlét visszaállítása és a szövetségesek sorainak megerősítése mind azt mutatják, hogy Trump csapata nemcsak beszél, hanem cselekszik is.
Az első érv egyértelműen stratégiai: a Panama-csatorna ellenőrzése kulcskérdés Washington számára, hiszen ez a globális kereskedelem egyik fő ütőere. Hegseth védelmi miniszter panamai látogatása során világossá tette, hogy az amerikai hadihajók számára elsőbbséget biztosítanak, és a kínai vállalatokat – például a CK Hutchison Holdingst – fokozatosan kiszorítják. A háttérben már zajlanak a tárgyalások arról is, hogy amerikai tőke váltsa le a kínai érdekeltségeket – így egy geopolitikai dominó indulhat meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök bevallotta, hogy „100 százalékos gyűlöletet” érez az orosz elnök iránt.
A második érv védelmi jellegű. Az amerikai csapatok visszatérése Panamába – a Rodman haditengerészeti állomás, a Howard légibázis és Fort Sherman újjáélesztésével –
nemcsak katonai szimbólum, hanem világos figyelmeztetés is Kína számára.
A közös hadgyakorlatok, a kibervédelmi együttműködés és a határőrizeti programok mind azt szolgálják, hogy az Egyesült Államok ismét döntéshozói pozícióba kerüljön Latin-Amerikában.
A harmadik érv pedig maga a Monroe-doktrína történelmi szellemisége. Az „Amerika az amerikaiaké” elve újraéledni látszik Trump alatt, aki nemcsak gazdasági, hanem ideológiai fronton is kész felvenni a harcot Kínával.
A cél: világossá tenni, hogy a nyugati félteke semmilyen formában nem képezheti Peking befolyási övezetét.
A gyors panamai lépések után Peru, Antigua és Barbuda, vagy éppen a kínai haditechnológiát vásárló dél-amerikai országok lehetnek a következő „kiürítési” célpontok.
A kérdés már csak az, hogy a Monroe-doktrína újratöltése mennyire lesz tartós, és mennyire marad népszerű a latin-amerikai országokban. Mert miközben Kína lassú, de partnerbarátnak tűnő terjeszkedése sokak számára elfogadhatóbb, Trump nyers nyomásgyakorlása könnyen ellenállást is szülhet. A geopolitikai verseny tehát új fejezetéhez érkezett – és most újra az Egyesült Államok írja a forgatókönyvet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Függésben vagyunk Amerikától” – mondta az EUobservernek, és beszélt arról is, mennyi katonát kell küldeni Ukrajnába.
Nyitókép: Archives Snark / AFP